TÁJÉKOZTATÓ AZ ANYAVÉDELEMRŐL
A VILÁG MINDEN EGYES PERCBEN ELVESZÍT EGY NŐT
A VÁRANDÓSSÁG, ILLETVE A SZÜLÉS SORÁN FELLÉPŐ
SÚLYOS KOMPLIKÁCIÓK KÖVETKEZTÉBEN
· Csádban 100,000 terhességre 1,100 anyasági halálozás jut (a WHO, az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján) és csupán a szülések 16%-ánál van jelen szakképzett egészségügyi alkalmazott (UNICEF)
· Magyarországon 13,300 terhességre 1 anyai halálozás jut
· Minden egyes anyai halálozáson felül további 20 nő szenved a várandóssággal összefüggésbe hozható komplikációktól egész életében
· Az újszülöttek túlélési esélyei szorosan összefüggnek az anya egészségével
· A fejlődő országokban a foganások fele nem tervezett és negyede kifejezetten a pár akarata ellenére történik, mivel nem jutnak hozzá megfelelő fogamzásgátló eszközökhöz
· Évente kb. 14 millió serdülő válik anyává, ebből 12,6 millióan a fejlődő országokban élnek, s az iskolából is kimaradnak a várandósság következtében.
Az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljai – melyek a nemek egyenlőségének előmozdításától az AIDS/HIV megfékezésén át a szegénység felszámolására irányulnak – nem érhetők el mindaddig, míg nem célozzuk meg a népesedés, a szexuális és reproduktív egészség, valamint az ezekhez tartozó jogok kérdéseit.
Mindezek alapvető emberi jogok, és nemzeti szinten már általában részei a joggyakorlatnak.
Az anyavédelem azt jelenti, hogy minden nő számára biztosítani kell a megfelelő ellátást a várandósság kezdetétől a szülésig. Mivel az anyai halandóság jelentős számban a fejlődő világ részein élők körére jellemző, e téren óriási az eltérés a fejlett és a fejlődő országok statisztikai adataiban. Az alultáplált nők gyakrabban betegszenek meg, tehát sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy belehalnak a szüléskor fellépő komplikációba. Egy több mint tíz éven át tartó kutatás bebizonyította, hogy viszonylag kis ráfordítással jelentősen csökkenthetők azon egészségügyi kockázatok, melyekkel a nők szembesülnek várandósságuk során. Ebből következik, hogy a legtöbb anyai halálozás megelőzhető lenne, ha a nők hozzáférnének a megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz várandósságuk alatt, a szüléskor és közvetlenül azután is.Szocio-kulturális hatás:
A már említett egészségügyi tényezőkön túl a közösségi és szocio-kulturális hozzáállás is befolyásolja az anyai halandóság alakulását. A várandós anyákkal szemben elkövetett erőszak egyúttal az alapvető emberi jogok megsértését is jelenti. Szükségszerű, hogy a nők helyzetének megerősítése a férfiak bevonásával és támogatásával történjen. Ahogy a családtervezés és a fogamzásgátló tabletta megjelenése forradalmi változásokat hozott 50 évvel ezelőtt, úgy a férfiakkal való partneri viszony megteremtése a szexualitás, a reproduktív egészség, az új nemi szerepek, az apaság, valamint a konfliktuskezelés terén forradalmi lehet a 21. században. Ez a folyamat az 1994-es kairói, a népességről és a fejlődésről tartott nemzetközi konferencián (ICPD) kezdődött: a kairói akcióterv összefüggésbe hozta a népességnövekedést a nemek közötti kapcsolatokkal és a reproduktív egészségvédelemmel.
A reproduktív egészségvédelemhez való hozzáférés:
A reproduktivitás szabályozása az egyén legbelsőbb magánügye, de egyúttal a közösség legfőbb érdeke.
Az anyák által történő születésszabályozás alapszükséglet és egyben alapvető emberi jog is. Egészségügyi szempontból és autonómiájuk szempontjából is alapvető továbbá, hogy a nők kontrolálhassák termékenységüket. A reproduktív egészség ezért arra is utal, hogy a nőknek joguk van kielégítő szexuális életet élni és szabadon eldönthetik, hogy mikor és kivel vállalnak biztonságos körülmények között gyermeket. A fogamzásgátlás és a szexuális úton terjedő fertőzések – beleértve a HIV/AIDS fertőzést – elleni védelem minél hatékonyabb és elfogadható módszereinek folyamatos biztosítása és elérhető áron való beszerezhetősége alapvető fontosságú (ez megköveteli a reproduktív egészséggel kapcsolatos minőségi termékekkel való megfelelő ellátást és azok választékát minden ember számára, akinek arra szüksége van. A biztonság e formájához nemcsak magukra a termékekre van szükség, hanem a termékekre vonatkozó igény előrejelzésének, a termék finanszírozásának, beszerzésének, valamint a szükségletek felmerülésének helyére a megfelelő időben történő szállításának képességére is).
A szexuális és reproduktív egészség a következőket foglalja magában:
· A születés előtti, alatti és utáni ellátás, valamint a csecsemőgondozás javítása
· Magas színvonalú szolgáltatások biztosítása a családtervezés terén
· A kockázatos abortuszok felszámolása
· A nemi úton terjedő betegségek (pl. HIV), a méhnyakrák, illetve az egyéb nőgyógyászati megbetegedések elleni küzdelem
· A HIV/AIDS vírus világméretű visszaszorítása
Kiterjedt vita folyik a reproduktív eljárásokról is, amely egy újabb olyan, a nők testét érintő orvosi beavatkozás, amit a férfiak találtak ki és amely alkalmas lehet a nők feletti hatalom gyakorlására.
A mesterséges megtermékenyítés ráadásul a felelősséget is átruházza a születésszabályozással kapcsolatban a férfi orvosokra, amely fizikailag és érzelmileg is sérelmes a nők számára és megszilárdítja az anyaság társadalmi szabályozását, amelyet a történelem során eddig is felhasználtak a nők lehetőségeinek korlátozására a közszférában. Mitöbb, a beavatkozások növekvő száma veszélyezteti a nők nemzésben betöltött szerepét és potenciálisan magában hordozza fajnemesítési szempontú felhasználásukat is. Ritkán hangsúlyozzák, hogy a mesterséges gondoskodásnak kisebb a jelentősége, ha azt az egyes bábák, orvosok és ápolók szakértelmével hasonlítjuk össze, akik az anyák és újszülöttjeik ellátásáért felelősek.
Az anyai egészséghez való jog egy elfogadott és nemzetközi emberi jogi egyezmények által is védett alapvető emberi jog, amely arra kötelezi az egyes kormányokat, hogy politikai, közegészségügyi és jogi szervezeteiken keresztül javítsanak az anyai egészséget befolyásoló tényezőkön.
A Milleniumi Fejlesztési Célok 5. pontjának megvalósítására irányuló stratégiák a szexuális és reproduktív egészségen keresztül:
· Az anyai egészség keretében a nőknek joguk van a széleskörű reproduktív egészséggondozáshoz, amely magában foglalja a családtervezést, az oktatást, a megfelelő élelmezést és az alapvető orvosi ellátást
· Az anyák élethez, szabadsághoz, egészségügyi ellátáshoz és biztonsághoz való jogainak biztosítása mind elősegítené a biztonságos anyaságot
· A lányanyák egészségügyi kockázata magasabb, ezért ők célzott figyelmet igényelnek
· A férfiak elkötelezetté tétele a nők elleni erőszak megfékezése iránt, mely az emberi jogok megsértésének befejezését jelenti
· A férfiakat partnerekként és a változás hajtóerőiként kell mindinkább bevonni a reproduktív egészséggel kapcsolatos programokba
· A kielégítő finanszírozáshoz elengedhetetlen a világszintű összefogás: 2015-ig hozzávetőlegesen 36 milliárd dollárra van szükség a megfelelő szintű ellátás biztosításához a szexuális és a reproduktív egészség terén
